Skip to content Skip to main navigation Skip to footer

Csehbánya története

Csehbánya egy németajkú kis település a Magas-Bakonyban, megkapóan szép környezetben, a Torna patak erdőktől övezett völgyében.

A faluba 4 km hosszú aszfaltozott út vezet, mely 1963-ban készült el, Városlődnél ágazik el a 8. számú főútról.

A falu határa Németbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd határával szomszédos.
A község neve fordítás eredménye, amely az alapítók nemzetiségére, illetve eredeti lakhelyére utal. Az üveghuta alapítása, és ezzel együtt a település történetének kezdete, 1761-re tehető. Ekkor a pillei hutamester, Adler Ferdinánd engedélyt kapott a veszprémi püspöktől egy új huta létesítésére. Az új üzembe magával hozta Pilléről a cseh származású üvegkészítő szakembereket is. Az eddigi kutatások eredménye szerint az üveghuta 1760-1796 között működött. Különböző alakú és nagyságú poharakat, palackokat, valamint kerek ablaküvegeket készítettek fehér és zöld színben. Miután 1796-ban püspöki utasításra, feltehetően az erdők védelmében, be kellett fejezni az üvegkészítést, a munkások egy része Németbányára, Lókútra, Pénzeskútra költözött, de a település Városlőd pusztájaként továbbra is megmaradt. Az 1869-es népszámlálás idején viszont már önálló helységként szerepelt.
Az üveghuta megszűnte után, az itt élők megélhetési forrása a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás lett, néhányan a bányászatban vagy az iparban helyezkedtek el.
Csehbányán az 1830-as évektől tudunk iskoláról. Ebben az időben a tanulók, szüleik és a tanító egyaránt németül beszéltek. 1963-1975 között történt az iskola fokozatos bekörzetesítése Városlődre. A csehbányai gyerekek ma Városlődre járnak óvodába és iskolába.
Bár Csehbánya jelenleg a Városlődi Körjegyzőséghez tartozik, a község teljesen önálló, az irányítást, a gazdálkodást saját képviselő-testülete végzi.
Városlőd és Csehbánya között csaknem félúton, alig száz méterre a bekötőúttól találhatók a hajdani Hölgykő várának nyomai. A várat, mely a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt, először 1321-ben említik az oklevelek. Utolsó várnagya valószínűleg Giczi János volt. Nagy Lajos 1378-ban kelt oklevele már arról tesz említést, hogy a várat a Karthauzi szerzetesek kapták meg lebontásra a királytól. Köveiből épült fel a városlődi karthauzi kolostor. A hajdani várból ma már csak egy ciszterna nyomai láthatók. A sziklafalon emléktábla idézi az első bakonyi erdőispánságot.

Községünk természeti adottságainál fogva, két részből áll, melyeket egymástól egy körülbelül 1 km hosszú erdőszakasz választ el.
Az Újtelep és a Fő utca közötti erdőben bújik meg egy kis kápolna, mely Mária tiszteletére épült búcsújáróhely. Búcsúkor, szeptember 12-ét követő vasárnapon ma is sokan zarándokolnak a kápolnához.
A Fő utcában az I. illetve a II. világháborúban elhunytak tiszteletére emlékművet avattak, a Trianoni emlékpark pedig több történelmi eseménynek is emléket állít (a községből kitelepített lakosok emlékszobra, Milleniumi emlékmű, 1948-as forradalom és szabadságharc emlékműve).

Érdekes, szép fekvése miatt sok turista és kiránduló keresi fel Csehbányát és környékét. Látogatott helye a Fekete-erdő, a Hajag-hegy és az Öreghálási turistaház.

Földrajzi adottság

Csehbánya a Bakony egyik gyöngyszeme. A Bakonyé, mely hazánk legnagyobb erdősége.

Bükkösök, fenyvesek, gyertyános, cseres erdőrészletek találhatók, de rengeteg a kevert, vegyes erdő, amely látványosságával a legtöbbet nyújt a barangolóknak.

Számos növényritkaság fedezhető fel ezen a vidéken: babérboroszlán, tavaszi hérics, vesepáfrány, leánykökörcsin, ibolya, hóvirág.

Állatfajtái közül leglátványosabbak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), a madarak és a színes rovarvilág.

Településünk levegője az őt körülvevő erdőnek köszönhetően tiszta, egészséges, légúti megbetegedésekben szenvedőknek kifejezetten ajánlott.

Csehbánya zsáktelepülés, ezért nincs átmenő forgalom. Naponta (hétköznapokon) 12 alkalommal közlekedik buszjárat, hétvégére (vasárnapra) ez a szám 2 járatra csökken.

A községen folyik keresztül a Torna patak, melynek tisztítása közösségi összefogással történik. Erdei utakon megközelíthető a Farkasgyepűi horgásztó, ahova szintén sok lakos jár ki horgászni, bográcsozni. Az elmúlt évben adták át a Molnár Gábor Tanösvényt, mely községünk határában kezdődik, s egészen a farkasgyepűi halastóig terjed, táblákkal, pihenőhelyekkel tarkítva. Ezen pihenőhelyek kellemes úticélok, melyeknél a fárasztó túra után megpihenhet a vándor a kellemes erdei környezetben, hallgatva a madarak csicsergését. Hasonló, bár rövidebb tanösvény található a községen belül, melyet a Csehbányáról kitelepített családok emlékének szenteltünk, azon az útvonalon, melyen ők haladtak.

A település lakói nagy gondot fordítanak kertjeik gondozására és szívesen ültetnek ki virágot közterületre, melyhez az Önkormányzat is hozzájárul virágok vásárlásával.

Csehbánya napjainkban

Községünk lakossága jelenleg 283 fő. A településen a régi mesterségek még ma is jelen vannak, a lakosok aktívan őrzik sváb hagyományaikat. A városok forgalma és a túlhajtott életmód egyre több családot „kerget” ki a szabadba, vidékre, a természet közelébe. Most már kevésbé vonzó a város forgataga, így a helyi fiatalok sem akarnak elköltözni, inkább keresik annak lehetőségét, hogy községünkben maradhassanak, itt alapíthassanak családot. Rajtuk kívül sok más, messziről jött vendég számára kedves a Bakony, így az ország minden pontjáról megtalálnak bennünket, s eljönnek hozzánk. A friss, tiszta, sokak szerint „gyógy” levegő sokakat csábít a településre; pihennek, túráznak, vagy éppen letelepednek nálunk.
Az utóbbi években a község lakossága mintha felébredt volna. Köszönhető ez az egyre több kulturális programnak, rendezvényeknek. Közülük is a legnagyobb a kétnapos Csehbányai Falunap, július elején. Ilyenkor a község apraja-nagyja részt vesz a szervezésben, lebonyolításban. A helyiek süteményeket készítenek, savanyúságot hoznak; az utóbbit az ebédhez, míg a süteményeket az ebéd után szolgáljuk fel. Vendégeink remekül érzik magukat, megízlelik a sváb vendégszeretetet. Egy kicsi, de összetartó közösséget látnak, akik egyként mozdulnak, ha kell. A sváb nép híres szorgalmáról, becsületességéről. Községünk a nyugalom szigete, nincsenek rongálások, az utcák rendezettek, a lakosok odafigyelnek egymásra, és egymás tulajdonára. Minden évben benevezünk a Tiszta, virágos Veszprém megyéért vetélkedőbe, melynek eredményhirdetéséről eddig mindig helyezéssel, oklevéllel kezünkben tértünk haza.
A községnek egy élelmiszer boltja, rendelkezik viszont saját önkormányzati épülettel, irodával, ahol egy héten három nap van ügyfélfogadás, ami egy ilyen kicsi település esetében említésre méltó. Hetente egy alkalommal az önkormányzati iroda épületében rendel a háziorvos, s mivel a településen nincsen gyógyszertár, ezért a falugondnok összegyűjti a recepteket – attól, aki kéri -, kiváltja azokat a városlődi patikában, majd odaadja az illetékeseknek. És ha már megemlítettük a falugondnokot….községünk rendelkezik falugondnoki szolgálattal, melynek feladata az idős emberek és a szociálisan rászorultak segítése. A legnagyobb igény a gyógyszerek kiváltására, elhozatalára van, de a temetésre szállítás, bevásárlás is az igények közé tartozik. Amikor szükséges az óvodásokat is a szolgálat szállítja az óvodáb, illetve onnan haza. Az óvoda és az iskola is szintén Városlődön található, ide járnak a gyerekek helyközi járattal, melynek menetrendje tökéletesen igazodik az iskolai, óvodai nevelés rendjéhez. A munkaképes lakosság nagy része a környező városokba (Ajka, Veszprém, Pápa, Herend) jár dolgozni; az ő számukra is kedvező az autóbuszközlekedés.
Csehbányán két falusi szálláshely is található, az egyik az Öreg Erdész Vendégház, mely az Újtelepen található, míg a másik a Bakony Vendégház, ami viszont a község egyik új kialakítású utcájában, a Bakony utcában található. Mindkét helyen lehetőség van az aktív pihenés mellett a csendes kikapcsolódásra is.
Látnivalóink: Mária-kápolna (erdei kápolna) és búcsújáróhely, Jézus Szíve (római katolikus) templom, Trianoni emlékpark, világháborús emlékmű, kitelepítési emlékösvény, Grund (itt található a futball pálya, a féltető alatt lehet sütni-főzni, szalonnasütő hely is van a futballpálya mögött).